Tűzjelző- és oltórendszerek, érzékelők ismertetése
A tűzjelző, tűzoltó valamint a hő- és füstelvezető rendszerek biztonságos működésének elengedhetetlen feltétele a szakszerű karbantartások elvégzése. Egyrészt, mert jogszabály írja elő (28/2011(IX.6.) BM rendelet, másrészt mert csak a megfelelő karbantartás biztosítja a rendszer megbízható és üzemszerű működését. Mivel élet és vagyonvédelmi rendszerekről van szó, ezek mindenképpen szem előtt tartandó tényezők.
Tűzjelző rendszer
Napjainkban nagy hangsúlyt kell fordítani a megelőzésre, hiszen a biztonságos környezet mind az egyén, mind a cég számára nagyon fontosak. A tűz által bekövetkezett káresemény nem várt gazdasági következményekkel járnak, amelyek nagyban hátráltathatják a termelést és egy vállalkozás további működését
Jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható tűzjelző érzékelőknek azonnal kell jelezniük a veszélyes füst-, és hőképződést. Ennek célja, hogy a veszélyes területen tartózkodókat mihamarabb figyelmeztesse, valamint a tűzoltósági átjelzés is megtörténjen. A tűzjelző központ feladata, hogy fogadja a különböző érzékelőktől érkező jelzéseket. Amikor a tűzjelzés megtörténik, a központ – szükség szerint – az alábbi feladatokat hajtja végre:
Elindítja a hang-és fényjelzők működését, átjelzést ad a tűzoltósági ügyeletre, elindítja a beépített oltórendszert, elvégzi az áramtalanítást, leállítja a klímát – hiszen ez oxigéndús levegővel látja el a tüzet, lezárja a tűzgátló ajtókat, nyitja a füstelvezető ablakokat)…
A rendszerben található érzékelők típusait aszerint különböztetjük meg, hogy milyen – tűzzel kapcsolatos – hatást érzékelnek.
Beépített tűzjelző berendezés karbantartásának előírásaiFőbb érzékelő tipusok
– Füstérzékelők: Füstképződéssel járó tüzek jelzésére. Ezek általában a füstben lévő koromszemcséket érzékelik. A legelterjedtebb érzékelő típus, hiszen átlagos esetben a tűz füstképződéssel jár. Megtalálható óvodákban, iskolákban, irodákban, raktárcsarnokokban stb…
– Hőérzékelők: beállított fix hőmérsékleti értéknél jeleznek. Olyan helyiségekben alkalmazzuk, ahol a füstérzékelők nem használhatóak. Pl: párásodásra hajlamos helyeken, mosoda.
Hősebesség érzékelő: a hirtelen bekövetkező hőmérsékletváltozást érzékelik. Konyhák, füstképződéssel nem járó terek védelmére használjuk.
– Vonali füstérzékelő: ezt olyan helyeken használjuk, ahol nagy távolságokat kell lefedni, hiszen itt gazdaságtalan a pontszerű füstérzékelő használata. Például raktárak, csarnokok, tornatermek stb…
Hő- és füstelvezető rendszerek
– Füstelvezető ablak
A tűz legtöbb esetben füstképződéssel jár. Ilyen esetekben fontos, hogy a keletkezett mérgező gázok és füst hamar kiürüljön az épületből. Itt van jelentősége a beépített hő-és füstelvezető rendszereknek. A füstelvezető rendszer részei: az épület lehető legmagasabb pontján kialakított ún. füstelvezető kupola, és az alsó szinteken kialakított ún. friss levegő utánpótlást biztosító ajtó vagy ablak. Ez utóbbi a füst és a gázok mielőbbi távozását segíti a „kémény-elv” alapján.A hő-és füstelvezető rendszer vezérelhető automatikusan, manuálisan és indíthatja a tűzjelző rendszer is.
Tűzoltó rendszerek
A védelem hatékonysága érdekében oltórendszerrel egészítjük ki a már meglévő tűzjelző rendszert.
A beépített oltórendszereknek több típusa ismert, így például a vízzel, habbal és gázzal oltó rendszerek.
Oltórendszerek tervezésekor elsődleges szempontként kell figyelembe venni az épület- és az épületben tárolt anyagok tulajdonságait. (Éghető folyadékot, szerverszobát nem oltunk vízzel, bizonyos vegyi anyagok oldják az oltóhabot, stb…)
Vízköddel oltó rendszerek
A beépített vízköddel oltó rendszerek, berendezések, a víznek speciális felhasználását teszik lehetővé. Hatékony, gazdaságos (minimális oltóvíz felhasználás), lecsökken az oltási idő, megszűnnek, illetve csökkennek a másodlagos vízkárok.
A vízköddel oltó rendszerek minden olyan éghető anyag tüzének oltásánál alkalmazható, ahol a vízzel oltás megengedett, azonban a fagyásveszélyt téli üzemeltetés során szem előtt kell tartani.
A nagynyomású vízköd alkalmazása elektromos feszültség alatti berendezések tüzeinek oltására is használható.
A vízköddel oltó rendszerek felhasználásának egyik hátránya, hogy vannak olyan anyagok, amelyek a vízzel veszélyes kémiai reakcióba lépnek és ennek következtében robbanást is előidézhetnek (alkáli fémek, nátrium, kálium).
– Habbal oltó rendszerek
Bizonyos terek oltásához a beépített habbal oltó berendezések alkalmazása a leggyakoribb és legmegfelelőbb megoldás.
A beépített oltórendszerek tervezésekor az éghető folyadékok jelenléte esetén – beleértve a feldolgozást és a raktározást egyaránt – a habbal oltó rendszerek a kockázatnak legmegfelelőbb megoldás. Az alkalmazni kívánt habrendszer és habképző anyagtípus az adott éghető folyadéktól és a helyi adottságoktól egyaránt függ. A tűzoltóhabok típusai széles skálán mozognak.
A szintetikus filmképző (AFFF) és szintetikus kettős filmképző (AFFF-AR) habképző anyagok a leginkább járatosak.
Az éghető folyadékok tüzeinek oltására szánt beépített, habbal oltó rendszerek gyártócsarnokok, raktárak, hangárak vagy azok bizonyos részeinek védelmére szolgálnak. A habos rendszerek nagy előnye a „csak” vízzel oltókkal szemben az, hogy a habbal kevert, vizes oldat, a habképző anyag saját összetevőitől és kész hab előállítását végző berendezéstől függően 1-8 szoros kiadósságtól akár 1000-1200 szoros kiadósságig képesek „felhabosítani” az oldatot.
A víz felületi feszültségét csökkentve lehetővé teszik, hogy a víz olyan felületen is megtapadjon (pl.: kormos, olajos vagy műanyag, stb.), ahol a tiszta víz nem. A habbal oltó rendszerek a leghatékonyabb tűzvédelmi eszközök ezekre a védendő területekre, különösen az A és B osztályú tüzekre.
Léteznek nehéz-, közép-, könnyűhab képző és alkoholálló habképző anyagok, melyeket a aktuális felhasználási terület és az oltandó anyagoknak megfelelően a beépített rendszerek tervezésénél a fentiek figyelembevételével kell kiválasztani.
– Gázzal oltó rendszerek
A beépített, gázzal oltó rendszerek alkalmazása leginkább azon területekre javasolt, ahol az érzékeny technológiák, tárgyak és területek különleges védelmet igényelnek.
A gáz halmazállapotú oltószerek környezet kímélőek, emellett az élet és az értéktárgyak gyors és megbízható védelmét is szolgálják. Tűz esetén a megfelelő oltóanyag használatával elkerülhetőek a nem kívánt mellékhatások. A környezetvédelem érdekében előnyben kell részesíteni a levegőből kivonható, valamint a környezetbarát szintetikus gázok használatát. Az oltás a gázok, oxigénelvonó képességén alapul. Továbbá olyan, gázzal oltó rendszerek széles skálája INERGEN®, NOVEC 1230, melyeknek nincs káros hatása az emberi szervezetre, és tökéletesen óvják a magas kockázatú értékeket és felszereléseket.
A gázzal oltó rendszerek alkalmazási területei
Értékes elektromos berendezések, mint pl. szerver helyiségek, adatfeldolgozás, adattárolás számítógépek, telekommunikációs berendezések, kórházak és egészségügyi intézetek, kapcsoló- és vezérlőberendezések, áramellátók, transzformátorok és különleges kockázati besorolású területek, silók és porszűrők, turbinák és archívumok, múzeumok, légi irányítási központok.
Ismerje meg az oltásvezérlő központok működését! Beépített tűzoltó berendezés karbantartásának előirásai– Gépoltó rendszerek
Főleg fémmegmunkálással foglakozó, zárt terű gépeknél alkalmazzuk, (köszörű gépek, csiszoló gépek, forgácsoló gépek) ahol a megmunkálás során keletkező magas hőt hűtőfolyadékkal (olajköddel) hűtik. A munkafolyamat során előfordulhat szikra keletkezése, ami belobbantva a hűtőfolyadékot, tüzet okozhat. Az oltó rendszer használatához fontos a zárt munkatér, mert az oltáshoz használt oltógáz (pl. Co2) csak így tud megfelelően koncentrálódni a tűz hatékony oltásához.
