
Vajon szükséges-e bejelenteni a tűzoltóság részére a kerti hulladékégetést?
Amikor faluhelyen vagy a városok kertövezeteiben felszálló füstöt látunk, nem biztos, hogy eszünkbe jut, vajon tűzgyújtás előtt milyen szabályoknak kell megfelelni? Ha Ön is elégeti néha a gyümölcsfákról lemetszett ágakat, előtte érdemes tájékozódni a tűzgyújtás szabályairól…
A növényi hulladék égetését több jogszabály is szabályozza, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIll. törvény, a levegő védelméről szó- ló 30612010. (XII. 23.) Korm. rendelet és a 28120 ll.
(IX. 6.) BM rendelettel kiadott OTSZ.
A környezet- illetve a levegő védelméről rendelkező szabályok értelmében tilos a nyílt téri hulladékégetés, kivéve a háztartási berendezésben történő a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék égetését. A jogszabályok alapján az is nyílt téri hulladékégetés, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad. A kerti hulladékkal kapcsolatban a jogszabály egyértelműen tiltja lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését.
Ezzel párhuzamosan a környezet védelméről szóló törvény lehetővé teszi a települési önkormányzatok részére, hogy a települések területén az avar és kerti hulladék égetésének szabályait rendelettel megállapítsák.
Amennyiben tehát helyi önkormányzati rendelet lehetővé teszi avar és kerti hulladék égetését, akkor az OTSZ-ben meghatározott követelmények betartásával lehet tüzet gyújtani. Az OTSZ kimondja, hogy az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a növényi hulladékégetés – amennyiben jogszabály e tevékenység végzését megengedi – alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül. Továbbá előírja, hogy a tervezett tarló-, nád-, gyepégetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes 1. fokú tűzvédelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni.
A kerti hulladékégetés 10 szabálya
1. Az égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával a helyi katasztrófavédelmi kirendeltség részére írásban be kell jelenteni.
2. A kerti hulladék égestése során ügyelni kell arra, hogy a keletkező füst, pernye kárt ne okozzon.
3. Az égetést minden esetben szélcsendes időben kell elvégezni.
4. A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz – vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen, ezért a tűz meggyújtása előtt gondoskodni kell a környezet fellocsolásáról annak érdekében, hogy a tűz ne terjedjen tovább.
5. A tüzet őrizetlenül hagyni még átmenetileg sem szabad.
6. A tüzelés helyszínén olyan eszközöket, felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, a tűz eloltható. Pl.: tűzoltó készülék, lapát, vízzel töltött kanna, hálózatra csatlakoztatott locsolótőmlő.
7. Nagy füstképződéssei járó (nedves) kerti hulladék égetése tilos.
8. A közlekedők, illetve a környezetben élők biztonságát, egészségét veszélyeztető mennyiségű füst- illetve koromképződéssel járó tüzet azonnal el kell oltani.
9. A tűz továbbterjedésének kockázata esetén a tüzet azonnal el kell oltani.
10. A kerti hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
forrás: Tűzvédelem szakmai folyóirat, 2014. március